Borház
Borház
A Cardium Borház– ahol a múlt és a bor találkozik
Tök települése és környéke évszázadok óta lakott és híres bortermő vidék. Már a római korból származó leletek és a XIII. századi templomrom is a múlt gazdagságát idézik. Az első írásos emlék 1490-ből származik, amikor a terület Corvin János birtokaként szerepelt.
A vidéket a 324 méter magas Nyakas-hegy uralja, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a medencére és a távolban kéklő Budai-hegységre. A dombok között megbúvó öreg pincék és pincesorok ma is őrzik a térség évszázados szőlő- és borkultúráját, amelynek hagyományait a Cardium Borház is továbbviszi.
A Cardium Borászat célja, hogy a természet és az ember munkája harmonikusan találkozzon minden palackban. A pincében a modern technológia és a kézműves gondosság egyensúlya biztosítja, hogy minden tétel a hely szellemét és a borász szenvedélyét tükrözze.
A Cardium Borház nemcsak borászat, hanem élményhelyszín is: egy hely, ahol a látogatók megérezhetik Tök és a környező dombok nyugalmát, kóstolhatják a borokat ott, ahol születtek, és betekintést nyerhetnek a borászat mindennapjaiba. Itt a bor nem csupán ital, hanem történet, hagyomány és közösség.
Hitvallásunk
„Borok szívvel-lélekkel” – számunkra ez nem csupán jelmondat, hanem a mindennapi munka vezérfonala. Minden palackban szeretnénk átadni a hely szellemét, a természet ajándékát és a bor iránti szenvedélyüket.
Szeretettel várom új és régi borkedvelőinket a pincében!
Borászunk
Monostori Balázs
Monostori Balázs vagyok a Cardium Borászat borásza.
Gyerekkorom óta mindig is vonzott a természet, a kert és a szőlő szeretete, így ezt szem előtt tartva folytattam tanulmányaimat is a mezőgazdasági szakközépiskolától a Kecskeméti Kertészeti Főiskoláig. A borászkodást a főiskola elvégzése után 1996-ban kezdtem a St. Donatus Pincészetnél.
Tanulmányaim
A szakmérnöki tanulmányaim befejezése után 2003-2010 között a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet csapatában dolgoztam, mint pincemester, ahol a feladatom a szürettől a bor palackba kerüléséig a teljes technológia irányítása volt. Ezen időszak alatt okleveles borbíráló lettem, illetve diplomát szereztem a Nemzetközi Borakadémián, Ausztriában.
Az Etyek-Budai borvidékre 2010-ben kerültem, ahol több borászat, elsőként Kertész Családi Pincészet, majd 2015-től a Patris Borászat vezetési feladatait láttam el. A Töki Kovács Pincéhez 2018-ban, a Cardium Borászat megalakulásakor csatlakoztam. Jelenleg elsődleges feladatom boraink stílusának a kialakítása, és ezen keresztül a pince új arculatának meghatározása. Első lépésben a könnyed, gyümölcsös stílusú borainkkal szeretném a pincét bevezetni a borszeretők táborába. Későbbiekben pedig majd teltebb borokat és pezsgőket is szeretnék a szortimentbe állítani. De ehhez még egy kis türelmet kérek.
Szőlőfajtáink
Zöld veltelíni
A soproni borvidék fő fehérszőlő fajtája, osztrák eredetű, Ausztria területének egynegyedén termesztik ezt a fajtát. A szőlő fürtje jellemzően közép-nagy, vállas, tömött, megnyúlt, gömbölyű, éretten is zöld színű pontozott bogyókkal. A minőségi és az asztali tömegborok közötti minőséget képviseli. Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati technológiát igényel. Ha metszéskor nem hagyunk sok világos rügyet (alacsony vagy közepes tőketerhelésnél) zamatos, illatos, élénk savtartalmának köszönhetően üde bort termelhetünk rajta. Fagytűrő, termése nem hajlamos rothadásra. Igen bőtermő, könnyen túlterhelhető fajta, érési ideje közepes. Beérési cukorfoka átlagosan 18-19.
Királyleányka
Erdélyből származik a kövérszőlő és a leányka természetes hibridje. Tőkéje erős növekedésű, sűrű vesszőzetű. Levele sötétzöld, közepesen nagy, vese alakú, széles, hullámos, sima, szövete fényes, zsíros, nehezen szakadó, tagolatlan-karéjozott. Fürtje kicsi, vállas, tömött, kúpos, átlagtömege 100 g. Bogyói kicsik, fehéres-zöldek, hamvasak, lédúsak és enyhén muskotályos ízűek Szeptember végén érik, bőtermő (termésátlaga 10-14 t/ha), de évjárat- és szüretérzékeny fajta. Bora diszkréten muskotályos illatú vagy virágillatú (jázmin, petúnia, kökörcsin), finom, harmonikus, testes. Hal-, és gombás ételek, könnyű sajtok mellé javasolt fogyasztása
Sauvignon blanc
A világ egyik legismertebb fehérborszőlő-fajtája, az egyetlen olyan világfajta, amelynek borát az aromatikus fehérborok között tartják számon. A 22 magyar borvidék közül 20-ban megtalálható, a két kivétel a Nagy-Somlói és a Tokaji borvidék. A legjobb borokat a magasabb mésztartalmú talajjal rendelkező, hűvösebb éghajlatú vidékeken, vagyis a soproni, a neszmélyi és az etyek–budai borvidékeken termi. Új-Zélandon a chardonnay után a második legnagyobb mennyiségben termesztett fajta. Jelentős újításként itt vezették be a fajtánál a több körből álló szüretet: a korábban leszedett szőlő az élénk savakért és a növényi aromákért felelős, míg az ehhez hozzáadott, későbbi szedésű rész érett gyümölcsök ízét adja a borhoz. A fajta főként a magasabb mésztartalmú, lazább talajokat kedveli, de megfelelnek neki a homokos és löszös talajok is. A rothadásra érzékeny, fagytűrése közepes, viszont sokféle éghajlathoz képes alkalmazkodni. Szárazságtűrő. Lombja rendkívül sűrű, ezért sok zöldmunkát igényel, ennek elmaradása esetén a zárt lombsátor belsejében alig fejlődnek ki érett fürtök. Középérésű, kevés fürtöt nevelő fajta.[5] A sauvignon blanc-ból készülő borok szárazak, zöldessárgák, jellegzetes illat- és ízvilággal rendelkeznek. Inkább az acéltartályos erjesztés és érlelés hozza ki belőle a fajtakaraktereket. Fiatal bora élénk savú, erőtejles ízvilágú, vegetális jellegzetességeket mutat. Egyes vélemények szerint illata elsődlegesen a frissel lenyírt fűéhez hasonlatos, csalános, de megjelenhetnek benne a paprikára, a mézre, a piskótákra, az ananászra, a mangóra, a spárgára, a petrezselyemre, a tárkonyra, az egresre, és virágokra (fehér rózsa, citrusvirágok) emlékeztető jegyek is. Sőt, többen állítják, hogy a macskák vizeletének egyik illatösszetevője is érezhető a borban. Fogyasztását 8–10°C-on ajánlják, főként halakhoz és egyéb tengeri élőlényeket tartalmazó ételekhez, pikáns fűszerezésű ételekhez, szárnyasokhoz, kecskesajthoz.
Chardonnay
Világszerte ismert, úgynevezett világfajta, a világ minden szőlő-és bortermelő országában ismerik és termesztik. Bogyói kicsik, gömbölyű formájúak, fehéres zöldek, alig hamvasak, feketén pontozottak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak. Fürtje szintén kicsi, 90–100 gramm körüli, hengeres, kissé vállas, közepesen tömött. Korán fakad és virágzik, szeptember első felében, közepén érik. Megbízhatóan, de nem bőven terem, másodtermést alig nevel. A cukortartalma még a gyengébb évjáratokban is eléri 17 mustfokot, jó évjáratokban meghaladja a 20 fokot is. Élénk, de finom savtartalma 8–10 gramm/liter körüli. A bogyók jellegzetes zamatúak, fű ízűek. Fagytűrő képessége a közepesnél valamivel jobb, a szárazabb viszonyokat is elviseli. Rothadásra érzékeny, töppedésre képes. Bora kemény karakterű, de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt, széles felhasználási skálájú. Kitűnő pezsgőalap lehet, de kiváló minőségű bor, sőt különleges minőségű, akár természetes csemegebor is készíthető belőle. Üde, friss és érlelt formában egyaránt elegáns, kedvelt termék.
Irsai Olivér
Magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta.1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. A fajta jelenleg Magyarország egyik legkedveltebb szőlőfajtája. Valóságos személy volt Irsai M. Olivér, aki 1930-ban született, akár a szőlőfajta. Kocsis Pál barátja, Irsai M. József iránti tiszteletből nevezte el annak fiáról az új hibridet. Tehát nem igaz a sokáig élő feltételezés, hogy Irsai Olivér borkereskedőként fizetett volna egy saját szőlőnévért. Tőkéje erős növekedésű, sima vesszője jól gyökeresedik. Fürtjei közepes nagyságúak kúp alakúak, vállasak és lazák, bogyói kicsik, vékony, de szívós héjúak, nehezen rothadnak. Színe szép, aranysárga, pettyezett. Korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Íze kitűnő, muskotályos zamatú, de a kicsi bogyók miatt a piacon nem tetszetős. Bora zöldes-sárgás színű, erősen muskotályos ízű, lágy savakkal; hibája, hogy gyorsan vénül.
Pinot noir
Francia eredetű, világfajta borszőlő. Nevét a francia "fenyő" és "fekete" szavakból kapta, mivel sötét színű fürtjei a fenyőfa tobozára emlékeztető alakúak. Elterjedt az egész világon, a hűvösebb éghajlatú régiókban. 1-2 szakaszban érik. A fürt átlag tömege 70-90g. Rendszeresen terem, rövid metszéssel 2-4 t/ha, hosszú metszéssel 20t/ha. Legjobb minőségét meszes talajon adja. Peronoszpórának, szürkepenésznek gyengén ellenáll. Tél tűrése kiváló. Mustjának cukortartalma 20-24%, késői szüretkor 30%. A belőle erjesztett bor alkoholtartalma 12-14%. A bor kellemes, harmonikus, rubin-piros színű, igen keresett fajta. Fehér pezsgő készítésére is használják. Cardium Rozé cuvée 2018: Pinot Noir – Kékfrankos házasítás. Illatában telt, érett málnás - piros ribizlis jegyek, vastag húsos pirosgyümölcsös ízek és üde savak jellemzik. Cardium Pinot Noir gyöngyözőbor 2018: Málnás-vörös áfonyás illat és íz, ropogós savak, telt habzás teszi kerekké.